A szertartáson a püspök kéri a szentatyától a boldoggá avatást. A jelölt (ek) életpályájának rövid ismertetése után a pápa is el szokta mondani a boldoggá avatás formuláját (ez egy egységes szöveg), majd kihirdetik az egyházi személy (ek) boldoggá avatását. A formula elhangzásával egy időben a Bazilika (ahol történik az avatás) homlokzatán leengedik a kifüggesztett, boldoggá avatott (ak) nagy alakú arcképét.
Az egyházmegyék nevében valaki rendszerint (püspök) ezután köszönetet mond, majd közös
imádkozások hangzanak el. Ajándékot is szoktak átnyújtani, ezek lehetnek: kehely, esetleg a boldoggá, szentté avatott személy ereklyéje (mártír esetén), ezüst gyertyatartó, imakönyv, ikon stb..
A boldoggá vagy szentté avatás szentmise keretében történik. Különös megtiszteltetésnek számít, ha valaki a Szentatya kezéből áldozhat (áldozás: a kellően felkészült hívek lelki táplálékkal Krisztus testét és vérét).
A boldoggá avatással a jelölt személyiséget ezentúl boldognak nevezhetik és évente ünnepséggel megtarthatják megemlékező ünnepüket.
Boldoggá avatás szertartására, ha hivatalos meghívót kapunk, alkalmazkodjunk a szertartás lefolytatásá-hoz. Itt is (mint a misénél, az esküvőnél, gyásznál stb. alkalmazott), a nem hívőkre vonatkozó szabályokat és szokásokat illik betartani.

A boldoggá avatást követheti a szentté avatás, amely azt jelentheti, hogy ettől kezdve az egész Egyházban ünneplik isten szolgáját.
A boldoggá avatás után egy csodának kell történnie. Ezt különböző módon lehet bizonyítani.

Szentté avatás: szentté avatható az, akit már boldoggá avattak, és a boldoggá avató szertartás után 2 csoda történt (a csodát bizonyítani kell, ha 2 csoda történt, elég a szemtanú, ha nincs szemtanú, akkor 4 csoda igazolható).
Csoda: pl. gyógyítás, gyógyulás (híresebb orvosnak kell bizonyítani).
A szertartás a Vatikáni Bazilikában történhet (de nem szükségszerű) nagy ünnepséggel összekötve.
A régi szertartási leírások szerint a szentté avatásnál szereplő bíborosok szimbolikus ajándékot tettek az oltárra.(Ma már nem.)
Az egyik: két viaszgyertyát,
a másik: aranyozott ketrecben 2 gerlicét és egy viaszgyertyát,
a harmadik: egy aranyozott és ezüstözött kenyeret,
a negyedik: ezüstözött ketrecben két fehér galambot és egy viaszgyertyát,
az ötödik: színesre festett kalickában különböző madarakat és egy viaszgyertyát.

A Vatikán 2005 szeptemberében új normákat vezetett be a boldoggá és szentté avatásokkal kapcsolatban.
A szentté avatásokat, mint az egész világegyház ünnepeit a pápa végzi majd a továbbiakban is, ahogy a Szentté avatási Ügyek Kongregációja bejelentette. A boldoggá avatásokat azonban a továbbiakban az adott egyházmegyékben, "vagy egy arra megfelelő helyen" tartják. Az illetékes püspök kérésére mindenesetre Rómába is áthelyezhető a szertartás.

A boldoggá avatásokat a pápa meghatalmazott képviselője- általában a Szentté avatási Ügyek Kongregációjának prefektusa - vezeti az új szabályozás szerint. Eucharisztikus liturgia keretében kell tartani, hacsak nem szólnak különleges okok amellett, hogy igeliturgia vagy zsolozsma keretében kerüljön rájuk sor.

Az új szabályozás már XVI. Benedek pápa hivatalba lépése óta érvényben van. A "teológiai alapok és a pasztorációs (pásztori, lelkészi) igények" átvizsgálása után a pápa most jóváhagyta az új normákat.