A Református Egyház hitelvei
és hitgyakorlata a következő öt fogalomban fejezhető ki: |
 |
 |
Egyedül Krisztus által (Solus
Christus) Az üdvösség megszerzésében, Isten és ember kapcsolatának
közvetítésében csak Krisztust ismeri el, elveti Mária,
a szentek, egyházi hivatalok, hatóságok üdvszerző és közvetítő
szerepét. |
|
 |
Egyedül kegyelem által (Sola
Gratia) Az üdvösségünk és Istennel való minden nemű kapcsolatunk
Isten kegyelmén múlik. A jó cselekedet fontos de az elnyert
kegyelem miatti hála kifejezésére és nem érdemek szerzésére
való. |
|
 |
Egyedül576 hiten keresztül
(Sola Fide) Az Isten kegyelmét egyedül a hitemmel vagyok
képes igazán megragadni. Az ismeret fontos de üdvbizonyosságot
csak a hit adhat. |
|
 |
Egyedül a Szentírásból
(Sola Scriptura) a hit és az erkölcs egyedüli forrásául
a Szentírást fogadja el, tehát elveti az úgynevezett szent
hagyományok és egyházi rendelkezések kijelentést hordozó
erejét. A Szentírást azonban magyarázza a Szentlélek megvilágosító
erejét kérve és a segédtudományokat (nyelvészet, kortörténet,
régészet stb.) használva. |
|
 |
Egyedül Istené a dicsőség
(Soli Deo Gloria) Ezzel fejezi ki Isten abszolút szuverenitását
melyhez semmilyen más hatalom nem mérhető, ideértve az
egyház intézményes hatalmát is. |
A fentiekből természetesen
számtalan gyakorlati rendelkezés és szokás származik.
A legnyilvánvalóbbak ezek közül a következők: |
|
1. |
Az istentisztelet
leegyszerűsödik tanító jellegűvé válik, önvizsgálatra
és bűnbánatra hiv. |
|
2. |
A templom formájában
ezt követi, a szószék és az Úrasztala központi helyet
foglal el, képek, szobrok, jelképek eltűnnek, vagy nagyon
visszafogottan vannak jelen. |
|
3. |
Az istentiszteletet
vezető lelkész öltözéke leegyszerűsödik, úgynevezett papi
palástot hord, melynek neve utal formájára, tehát elöl
nyitott. Alatta sötét öltöny, fehér ing, fekete vagy szolidan
mintás nyakkendő viselendő. |
|
4. |
A kántor szerepe
háttérbe szorul, a nép (gyülekezet) énekét hivatott kísérni
illetve, vezetni. Az istentiszteleti énekek sorában kiemelkedő
szerepet tölt be a bibliai 150 zsoltár megzenésített parafrázisa.
|
|
5. |
Szóhasználatában
is sajátságokat hordoz. Kerüli a mise kifejezést, ami
egyrészt semmifajta tudatos jelentést nem hordoz az emberek
többsége számára, másrészt teológiailag is egyfajta áldozatbemutatásra
utal, amelyet a reformáció elutasít. Az eucharisztiát
tehát úrvacsorának nevezi, a konfirmáció szóban az eredeti
latin kifejezést használja, a keresztyén kifejezéssel
utal az eredeti görög szóra christianos (krisztusi) tehát
nem a keresztre utal. A "ty" használata más
szavaknál is tapasztalható, jó példa erre a Sebestyén
(bizonyára senki nem mondja Sebesténynek) férfi név, amely
a Sebastianos görög szóból ered. Oltár helyett szívesebben
használja az úrasztala kifejezést, jelezve, hogy itt nem
a hívek hoznak áldozatot az Isten kedvéért, hanem az Isten
Fiában hozott áldozatának áldásaiban részesednek. Óvatosan
és alázattal használják az "áldani" és "szentelni"
fogalmakat, mindig arra törekedve, hogy kifejezzék egyedül
Isten adhat áldást, ő szentelhet, a lelkész csak rámutathat
erre. |
|
6. |
Az istentiszteleten
az egyetlen mozgást a fölállás illetve leülés jelenti,
valamint az általában vagy konkrétan az imádságnál összetett
kéz. Az istentiszteleten történtekkel tartalmilag azonosulni
nem tudó kívülálló is ezeket a formaságokat könnyen követheti.
|