Egyházi protokoll és liturgia
Liturgikus szertartások
 
  Evangélikus egyház - Fogalmak
 
Az evangélikusok , szemben a katolikus tanítással nem ismerik el többek között:
 a szentek közbenjárását,
   a tisztítótűz (purgatórium) képzetét,
   a pápának mint Krisztus földi helytartójának főségét,
   a búcsú és a jócselekedetek érdemszerző jellegét,
   a kötelező papi nőtlenséget( cölibátust),
   az istentisztelet áldozati jellegét,
   a kötelező fülbegyónást és böjtölést,
   az imádság előtti keresztvetést, és több más , az evangéliumi, Bibliára alapított tanítással  szerintük ellenkező katolikus hagyományt.( Általában nem szoktak keresztet venni  Önmagukra, nem imádkoznak Szűz Máriához sem ). Egyes katolikus Bibliában megtalálható  könyveket nem tartanak kanonikusnak.
Vagyis: a hit egyedüli forrásának a Bibliát tartják. Tanaik szerint: egyedül Krisztus , egyedül a hit, egyedül a kegyelem kihangsúlyozandó, e nélkül a
"Szentlélek belső tanítása" nem értelmezhető. Vannak hitvallási iratok, amelyeket hisznek, és vallanak az evangélikusok, de a katolikus felfogás szerint. Hiszen ez a zsinórmérték: a Szentírás.

Az imádság előtti keresztvetés ugyan nem gyakorlat az evangélikusságban, de a világ lutheranizmusában bevett, természetes gyakorlat (Luther az egyik alap-iratában, a Kis Kátéban, mintegy előírja.)

Külsőségekben ugyanakkor - a többi protestáns felekezettől eltérően - mindmáig megmaradt az evangélikus templomberendezés ( oltár, oltárkép, gyertya,) valamint az istentisztelet liturgikus rendje (responsoriumos gyakorlat = a pap éneke, és a hozzá tartozó feleletek)
A püspököt az evangélikus egyház magyar gyakorlatában az adott terület egyházközössége közgyűléseken meghozott szavazatokkal választja meg.
  << vissza