 |
 |
Egyházi protokoll és
liturgia |
 |
|
 |
 |
Liturgikus szertartások |
 |
 |
|
|
 |
 |
|
Evangélikus egyház
- Istentisztelet |
 |
 |
|
Evangélikus istentiszteleten
az oltári és szószéki igét a gyülekezet felállva hallgatja,
imádság alatt - a reformátusoktól eltérően- a hívek ülve maradnak.
Az úrvacsorát megelőző közös gyónás során azok a hívek állnak
fel bűnvallásra és a feloldozás kihirdetésére, akit a szent
jegyekkel (ostyával és borral) élni kívánnak.
Az evangélikus templomok hasonlítanak ugyan a katolikus templomokra,
de sokkal egyszerűbbek. Minden templomban van oltár, szószék
(olykor az oltár fölött, azzal egybeépítve), keresztelőkút,
és az általános gyülekezet énekét kísérő orgona, vagy harmónium.
Az oltárasztal közepén feszületet (kereszt a korpusszal, a megfeszített
Jézussal) találunk. Az oltárra helyezik el az úrvacsora jegyeit
(ostya és bor), amelyek a feszülettel együtt jelzik, hogy az
oltár nem pogány értelmű " áldozati oltár " hanem
Krisztus értük hozott áldozatának hirdetője. A feszület előtt
a nyitott Biblia látványával is hirdeti, hogy Isten megszólít
bennünket. Az oltár égő gyertyái jelképezik, hogy Jézus "a
világ világossága ".
Az oltárterítők elülső, lelógó részei az egyházi év ünnepeinek
megfelelően különböző színűek.(fehér, zöld, lila, piros vagy
fekete).
Az oltárt virág is díszíti. Az úrvacsora alkalmával az oltáron
helyezik el az úrvacsorai edényeket, a tányért (paténa), a kelyheket,
az ostyatartót és kannát.
Az oltárkép mindig - Krisztus - ábrázolás. Néhány templomban
oltárkép helyett az oltár fölött falra függesztett keresztet
találunk.
Az istentisztelet szertartását a lelkész vezeti, újabban nem
lelkészek is bekapcsolódhatnak igeolvasással, a hirdetések felolvasásával.
Az istentisztelet a gyülekezet énekével kezdődik. A szertartás
első részében a lelkész az oltár előtt áll, szavaira a gyülekezet
egy-egy vers éneklésével válaszol. Az istentisztelet második
része az igehirdetés, ennek helye a szószék. Az istentisztelet
harmadik része ismét az oltár előtt zajlik:
Úrvacsoraosztásnál az "áll" aki kimegy úrvacsorát
venni, a többiek ülnek. (A közös gyónásnál egyébként állnak).
Speciális esetekben az úrvacsorát állva is vehetik (pl: Milleniumi
ünnepség)
Az egyházak egymáshoz való közeledésének, az ökumenének egyik
jele, hogy ma már mind az Apostoli Hitvallásnak, mind a Miatyánknak
közös, ökumenikus fordítása, így közösen mondható szövege van.
Vasárnaponként az ország minden evangélikus templomában az Újszövetségi
alapigékből prédikálnak a lelkészek. |
 |
 |
|
<<
vissza |