A szertartással a katolikus egyház olyan személyeket iktat a boldogok illetve a szentek közé, akik pl.a hitet védelmezve szenvedtek vértanuhalált. A vértanú vagy egy hitvalló nyilvános tiszteletét az Ősegyházban a püspök engedélyezte. A XI. század óta a boldoggá-és szentté avatást a pápának tartották fenn.
II. János pápa 1983.január 25-én újraszabályozta a szentté avatás rendjét. Ennek első fokozata: a boldoggá avatás, vagyis "Isten szolgáját" a pápa avatja boldoggá, felolvassák az erről szóló pápai brevét, pápai mise keretében. Ünnepét az Egyházban elrendeli.

Amíg a szentté avatás régebben csak a római Sz. Péter Bazilikában történt, II. János Pál pápa több boldogot és szentet avatott saját hazájában Lengyelországban.

A szertartáson a püspök kéri a szentatyától a boldoggá avatást. A jelölt(ek) életpályájának rövid ismertetése után a pápa is el szokta mondani a boldoggá avatás formuláját ( ez egy egységes szöveg ) , majd kihirdetik az egyházi személy (ek) boldoggá avatását. A formula elhangzásával egy időben a Bazilika (ahol történik az avatás) homlokzatán leengedik a kifüggesztett boldoggá avatott (ak) nagy alakú arcképét. Az egyházmegyék nevében valaki rendszerint (püspök)ezután köszönetet mond, majd közös imádkozások hangzanak el.

Ajándékot is szoktak átnyújtani, ezek lehetnek: kehely, esetleg a boldoggá,szentté avatott ereklyéje (mártír esetén ) , ezüst gyertyatartó ,imakönyv, ikon stb.
A boldoggá-vagy szentté avatás szentmise keretében történik.. Különös megtiszteltetésnek számít, ha valaki a Szentatya kezéből áldozhat. (áldozás: a kellően felkészült hívek lelki táplálékkal Krisztus testét és vérét ).
A boldoggá avatással a jelölt személyiséget ezen túl boldognak nevezhetik, és évente ünnepséggel megtarthatják megemlékező ünnepüket. Boldoggá avatás szertartásara ha hivatalos meghívót kapunk, alkalmazkodjunk a szertartás lefolytatásához. Itt is a nem hívők (a misénél, az esküvőnél, gyásznál stb.)leírt szabályokat és szokásokat illik betartani.
A boldoggá avatást követheti a szentté avatás, amely azt jelentheti, hogy ettől kezdve az egész Egyházban ünneplik isten szolgáját.

A boldoggá avatás után egy csodának kell történnie. Ezt különböző módon lehet bizonyítani.
Szentté avatás: szentté avatható az, akit már boldoggá avattak, és a boldoggá avató szertartás után 2 csoda történt. (a csodát bizonyítani kell, ha 2 csoda történt, elég a szemtanú, ha nincs szemtanú, akkor 4 csoda igazolható)
Csoda: pl gyógyítás, gyógyulás (híresebb orvosnak kell bizonyítani)
A szertartás a Vatikáni Bazilikában történhet ( de nem szükségszerű) nagy ünnepséggel összekötve. A régi szertartási leírások szerint a szentté avatásnál szereplő bíborosok szimbolikus ajándékot tettek az oltárra. ( Ma már nem.)
Az egyik: két viaszgyertyát, a másik: aranyozott ketrecben 2 gerlicét és egy viaszgyertyát, a harmadik: egy aranyozott és ezüstözött kenyeret, a negyedik: ezüstözött ketrecben két fehér galambot és egy viaszgyertyát, az ötödik színesre festett kalickában különböző madarakat és egy viaszgyertyát.