Az idő múlásának
és az örökkévalóság titkának összefüggése a reformációnak központi
kérdése. Ez fejeződik ki abban a tényben, hogy az ezzel foglalkozó
90. zsoltár a legismertebb és legkedveltebb zsoltára a reformációnak.
Az idő múlása legmegrázóbban az esztendő fordulóján tudatosodik
az emberekben. Ebben az állapotban a protestáns kegyesség alternatívát
kíván adni a pezsgős búfelejtésnek. Ez az alternatíva az Isten
örökkévalóságába való belesimulás az idő röppályájának e kegyetlen
fordulóján is. Szó sincs természetesen ebben arról, hogy az
idő múlása ne emlékeztessen a mulandóságra, de arról szó van,
hogy az időt is Istentől kaptuk. Tehát ami mögöttünk van, azért
részben hálát adhatunk, részben pedig bocsánatot kérhetünk.
Az istentiszteletre általában este 6 órakor kerül sor, amelyet
természetesen követhet tisztes mulatság.
