Egyházi protokoll és liturgia
Az egyházak ünnepei
 
 

Zsidó felekezet - Jom Kipur
  A zsidó ünnepek közül a legnagyobb és legjelentősebb a jom kipur, az engesztelés és az azt követően a remélt engesztelés napja, amikor a mindenható ítélkezik minden egyes zsidó ember sorsa felett. Külön liturgiája van.

A két ünnep közti napokat félelmetes napoknak is nevezik, mert a hagyomány azt tartja, hogy "Ros Hasana napján megíratik Jom Kipurkor megpecsételtetik" az ember sorsa. Jom Kipur szigorú böjtnap, sem enni, sem inni nem szabad semmit. Ezért az ünnep beköszöntét megelőző estén bőséges közös vacsorát fogyasztanak el családi körben. Az ünnepek előtt a megbántottól a megbántónak őszinte bocsánatot kell kérnie.

Régi szokás a "kapóró" szertartása: Jom Kipurt megelőző napok egyikén a férfiak kakast, a nők tyúkot vásárolnak és fejük fölött háromszor megforgatják A szertartásban a kakas és a tyúk az engesztelő áldozatot szimbolizálja.
Az ünnep előestéjét Kol Nidrének hívják, mely nevet a beköszöntő könyörgésből nyerte. Lényege az, hogy a meggondolatlanul tett ígéretek vagy elháríthatatlan körülmények miatt meg nem tartott fogadalmak feloldozását kérik a hívők, azért hogy a bűnbánat és engesztelés napján ezek ne terheljék őket. Azzal a szándékkal, hogy majd az engesztelés napján megbánom, nem lehet helytelen cselekedetet elkövetni, mert az engesztelés napja nem ad feloldozást. Ezen a napon nem szokás bőrcipőt viselni, csak vászon vagy gumitalpú cipőt.
A Jom Kipurt magyarul Hosszúnapnak nevezik, ami arra utal, hogy egész nap van zsinagógai imádság. A Jom Kipur jelentőségét az is mutatja, hogy még azok a zsidók is, akik elhagyták vallásukat, évente egyszer, Kol Nidré estéjén elmennek a zsinagógába.
  << vissza