Egyházi protokoll és liturgia
Az egyházak ünnepei
 
 

Református egyház - Böjt, Virágvasárnap, Húsvét
  A protestáns és ezen belül a református kegyesség a Nagypéntekkel szoros teológiai és liturgiai egységben a húsvétot tartja a legnagyobb keresztény ünnepnek, amelyben kiábrázolódik és felragyog a megváltás titka. A Nagypénteket, mint Jézus Krisztus megváltó halálára való emlékezés napját vasárnapi rend szerint - tehát délelőtt és délután istentiszteletet tartva - ünnepli a református egyház.
A református liturgiai rend ismeri a böjti vasárnapokat. Böjt első vasárnapját azzal emelik ki, hogy úrvacsorai istentiszteletet tartanak. Természetesen ismeri a böjt fogalmát is, amelyet azonban nem szűkít bizonyos ételektől való tartózkodásra. Arra hív, hogy küzdjünk mindazon szokásaink ellen, amelyek zavarják, zavarhatják az Istennel és embertársainkkal való szeretetteljes kapcsolatot. Bevezette továbbá az úgynevezett aktív böjt fogalmát, amely tovább lép azon, hogy mit ne tegyek abba az irányba, hogy mit kell tennem azért, hogy Isten dicsőségét és embertársaim javát szolgáljam.
A virágvasárnap megünneplése biblikus alapvetése a református egyház mindig jelentős társadalmi szerepvállalásának. Jézus bevonul a városba, itt jár utcáinkon, nincs bezárva a templomba, rendet kíván teremteni templomon belül és kívül egyaránt.
Nagycsütörtök az úrvacsora szereztetésének napja, nagyszombat az az idő, amikor Krisztus sírban van, s ezek bibliás átélése vezeti a reformátusokat a feltámadás megünneplésére. Húsvét, hasonlóan a többi keresztény egyházhoz - tartalmát tekintve legalább is - a legnagyobb ünnep, amely az élet győzelmét hirdeti a halál felett. Húsvét mindkét napán ünnepi istentiszteletre kerül sor. Tekintettel arra, hogy a református egyházba vannak "papnők, papnék, és paplányok" a locsolás népszokása bizonyára nem kerüli el a parókiákat sem. Itt is csak egy szabályra kell vigyázni, nevezetesen, hogy a lelkészcsalád nő tagjait az istentisztelet és az ebéd közötti egy-két órában látogassuk meg.
  << vissza