Egyházi protokoll és liturgia
Az egyházak ünnepei
 
 

Református egyház - a Reformáció emléknapja
  Szinte feledésbe merül a Reformáció emléknapja. Tudni illik azonban e dátumot és az eseményt. 1517. október 31. amikor egy Ágostonrendi szerzetes, Luther Márton Wittenbergben kitűzi a reformáció téziseit. A protestáns egyházak meg is ünneplik ezt a napot. Nem kevesebbről volt szó e napon, mint arról, hogy az Isten igéjére való odafigyelés lehetősége, az Isten kegyelmével való közvetlen találkozás valósága, az emberi méltóság, a szellem és a lélek kibontakozása feltartóztathatatlanul bevonult az egyén és közösség életébe és kiutat kínált, a középkori nyugati kereszténység kilátástalan, zűrzavaros és ellentmondásos nyomorúságából. A reformáció nem az egyház ellen támadt, hanem az egyházban eluralkodó egyháztalanság ellen. Aki a reformációt ünnepli, senki ellen nem ünnepel, hanem azért ünnepel, hogy az Isten egyedüli dicsősége minden ember mentsvára és méltósága legyen, de ne lehessen senki bűnös ragadománya. A protestantizmus aránya Magyarországon nem olyan nagy, hogy ez a nap méltó helyet kapjon az ünnepek sorában (éveken keresztül a világtakarékosság napjának nevezték, ami egyébként nem teljesen véletlen, hiszen Kálvin Jánosnak komoly gazdaság- és pénzügy-politikai tézisei is voltak). A reformáció egyházai és azok intézményei az október 31-ét megelőző héten tartják az úgynevezett Országos Protestáns Napokat. Ez mára, 45 év kényszerszünet után, ismét komoly társadalmi eseménysorozatnak számít. E hét spirituális és kulturális rendezvényein szívesen látottak a hitüket egyébként rendszeresen nem gyakorlók is, közöttük neves közéleti személyiségek. Ez a hét igazán jó alkalmat kínál az egyház és társadalom ünnepélyes találkozására, melynek lebonyolításában igazán fontos szerepet kaphatnak a protokollos szakemberek.
Kálvin János, a református egyház nagy tanítója egyébként elvetette a formális ünnepléseket, sokkal inkább az ünnepek üzenetét kívánta érvényesíteni a hétköznapokban. Egyetlenegy ünnepet fogadott el formálisan, a vasárnapot, amely Krisztus feltámadásának a napja, tehát egy hetenkénti emlékeztetés a Húsvét vasárnapjára. A Jézus Krisztus feltámadására emlékeztető vasárnap a legrégebb keresztény ünnep. Az Úr napja tagadhatatlanul összeköti a keresztényeket. A vasárnap a reformátusoknak is többet jelent, mint nyugalom vagy pihenőnap. Megtisztelni a vasárnapot úgy is lehet, hogy nem dolgoznak. De megszentelni, és igazán ünnepelni csak úgy lehet, ha Isten tiszteletére szentelik, istentiszteleten részt vesznek, és erőt merítenek a hétköznapokra.
Magyarországon, ahogy már fentebb említettük azonban helye van a református körökben is a keresztény ünnepeknek. Az alábbiakban ezek református jellegével ismerkedünk meg.
  << vissza