Rendezvényszervezés
A rendezvény fogalma, csoportosítása, a rendezvények típusai
  A rendezvények szakjelleg szerinti csoportosítása:
Szakjellegük szerint megkülönböztetünk:
1.  művészeti jellegű (előadás, koncert, fesztivál stb.),
  2.  tudományos jellegű (konferencia, szimpózium, bemutató),
  3. közművelődési jellegű (fesztiválok, egyes közösségi szokásokhoz fűződő programok),
  4. társadalmi, politikai jellegű (közgyűlések, közösségi akciók, felvonulások),
  5. egyházi jellegű (körmenet, felvonulás, avatási ünnepségek),
  6. sport jellegű (versenyek, bemutatók, EB, VB stb.),
  7. kereskedelmi jellegű (árubemutató, kiállítás, vásár, akciós-) rendezvényeket.
A kereskedelmi jellegű rendezvények speciális fajtái az üzleti rendezvények.
Az üzleti rendezvények alapkategóriáit négy csoportba sorolhatjuk:
a reprezentációs rendezvények
  nyílt fogyasztói rendezvények
  konferencia típusú üzleti rendezvények
  bemutató típusú üzleti rendezvények.
A reprezentációs rendezvények tartalom szerinti csoportosításába tartoznak a klasszikus fogadások, partik, a témarendezvények (Operabál, Üzleti Szféra Bál, orvosok, jogászok, különféle szakterületek által szervezett bálok, partik). Azon kívül a különféle bálok, csapatépítő rendezvények és programok is, melyek célja az, hogy a résztvevőkben egy vállalaton belül az összetartozás tudata kialakuljon.
A nyílt fogyasztói rendezvények célja, hogy a rendező cégek termékeiket és szolgáltatásaikat, a márkahűséget erősítsék.
A konferencia típusú üzleti rendezvények (tanácskozás, értekezlet, vitaülés) célja az információ átadása.
Ezek a rendezvények értékes programokat nyújtanak, hiszen egyrészt a konkurencia is, másrészt a hivatali, állami élet szereplői is részt vehetnek rajtuk. Annál eredményesebb, minél nagyobb a látogatottsága, így lehetőséget nyújt széles körű tapasztalatszerzésre és tapasztalatcserére is.
A XX. század második felében - a gazdaság, a politika, a tudományok egyre erősebb nemzetközi szerepe és a technika fejlődése következtében - rohamosan fejlődő, új terület jött létre, a konferenciaturizmus.
Napjainkban a kongresszusi, az üzleti és a kiállítási turizmus már jelentős szerepet játszik egy-egy ország turisztikai kínálatában.
A konferenciák iránti kereslet folyamatosan növekedik.
Míg 1975-ben világszerte összesen 3.300 nagy - több mint 300 résztvevő jelenlétével lebonyolított - nemzetközi rendezvényt tartottak, addig 1998-ban számuk már 9.500-ra emelkedett. Az összes nemzetközi rendezvény háromnegyedének húsz ország adott helyszínt és Magyarország ezen a ranglistán 1999-ben a 15. helyen állt.
A bemutató típusú üzleti rendezvények legfontosabb célja a szakmai információ átadása, szakmai tapasztalatcsere, ahol a cél a tevékenység hétköznapi bemutatása.
(A paksi erőmű bemutatásakor például a lakosság részére minden évben lehetőséget nyújtanak arra, hogy közvetlen közelről láthassák, veszélytelen az üzem működése.)
Az üzleti rendezvényeknek azonban nem csak az üzenetátadás a célja, hanem az informálódás, a közvetlen tájékoztatás is, amelynek eredményeként a résztvevők részletes üzleti és szakmai információkkal gazdagodva térhetnek haza.
Hivatalos rendezvények (delegációs programok)
Az üzleti rendezvények mellett a hivatalos rendezvények (delegációs programok) szervezése is gondosságot igényel, hiszen a jó lebonyolítás, a rendelkezésre álló idő ésszerű kihasználása, a színvonalas kiegészítő események a programok fontos részét képezik.
A hivatalos programot javaslatként terjesztik elő, hiszen lehetnek kérések; előfordul, hogy a partner más kívánságokat, változtatásokat szeretne. Ezeket a kívánságokat a programok összeállításánál az ésszerűség határai között figyelembe kell venni.
Az előzetes program összeállításánál a szakmai és szabadidős programok arányaira összeállítására kell ügyelni. A szabadidős programoknál ne abból induljunk ki, hogy mi, milyen programot szeretnénk, hanem abból, hogy a vendégeknek milyen az érdeklődési köre.
A program szakmai, szabadidős és technikai részekből tevődik össze; (ezeket össze kell dolgozni):
szakmai tárgyalások ideje, más ügyfelekkel történő találkozások, üzemlátogatások,
  szabadidős programok (ha van!): városnézés, ebéd, vacsora, fogadás, színházlátogatás,
  technikai: érkezés, elutazás, elszállásolás, gépkocsi biztosítása, tolmácsrendelés, találkozók megszervezése, kultúrprogram jegyrendelése, meghívók készíttetése, tárgyalótermek berendezése, a tárgyaláson résztvevők kiértesítése, jegyzőkönyv-aláírásokhoz, aláíró mappák, zászlók, ajándék, stb.
A végleges programot írásban - magyar vagy idegen nyelven - minden érintett fél megkapja (a beosztott gépkocsivezető is!).
8.  egyéb jellegű rendezvényeket, amelyek egyikbe sem sorolhatók, és
  9.  a fentiekből adódó komplex jellegű rendezvényeket (pl. fesztivál keretén belül rendeznek konferenciát és kiállítást, kombinálják néptánc bemutatóval vagy egyidejűleg sportversennyel, árubemutatóval és nemzetiségi nappal is).
A rendezvények csoportosításánál azokat a rendezvényeket, amelyeken a föld országai 25-30%-os arányban vesznek részt, világrendezvényeknek nevezzük.
Az európai országok 35-50%-os részvételi arányánál európai rendezvényekről beszélhetünk, míg a legalább három külföldi résztvevővel megrendezett eseményeket nemzetközi rendezvénynek nevezzük.
Országos rendezvényekről akkor beszélünk, ha az események nagyobb földrajzi régiók vesznek részt, de megkülönböztetünk még regionális, megyei (városi), valamint kisebb közösségi rendezvényeket is.

  << vissza