 |
|
Egyházi protokoll és
liturgia |
 |
|
|
|
Rangsorolások |
|
|
| |
|
|
|
| |
Református egyház |
|
|
| |
A református egyház
alulról építkezik, amelynek legkisebb szervezeti egysége az
egyházközség vagy gyülekezet, legnagyobb szervezeti egysége
pedig az országos egyház. A kettő között foglal helyet az egyházmegye,
amely a kisebb szervezeti egység, s az egyházkerület, amely
a nagyobb. A Magyar-országi Református Egyházban az 1200 gyülekezet,
27 egyházmegyében és 4 egyházkerületben él.
Az egyházközség élén a lelkész és a gondnok, az egyházmegye
élén az esperes és az egyházmegyei gondnok, az egyházkerület
élén pedig a püspök és az egyházkerületi főgondnok áll. Magyarországon
a négy egyházkerület és annak központja a következő: Dunamelléki,
Budapest, Dunántúli, Pápa, Tiszáninneni, Miskolc, Tiszántúli,
Debrecen. Az országos egyház - melynek székhelye Budapest -
élén az egyik kerületi püspök, mint a zsinat lelkészi elnöke
és az egyik egyházkerületi főgondnok, mint a zsinat világi elnöke
áll.
A fenti struktúrák ismeretében nagyon fontos hangsúlyozni a
gyülekezeti autonómia elvét és gyakorlatát. A fenti egységeknek
természetesen van főhatósági szerepük, mégis fontos hangsúlyozni
az elvet, mely így hangzik "Az egyház a gyülekezetben él.".
A gyülekezet maga választja és tartja el lelkipásztorát, birtokolja,
és karban tartja épületeit, önálló költségvetéssel rendelkezik,
melynek mind két oldaláért felelős. Ugyanakkor nem szekta, hiszen
ezt a tevékenységét a Magyarországi Református Egyház törvényei,
rendelkezései, írott és íratlan szabályai szerint végzi. |
|
|
| |
<<
vissza |
